:: 
Nyitólap » Település » Hírek » Régió hírei

Új fejezet kezdődhet a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. életében

Interjú Juhász István polgármesterrel, a társulás elnökével

Az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás szeptember 8-i ülésen döntöttek arról, hogy a kecskeméti székhelyű, ceglédi ügyintézési központtal rendelkező, 650 ezer lakos számára szemétszállítási közszolgáltatást végző Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DTKH Nkft.) 49%-os tulajdonrészt vásárol a Zöld Híd BIGG Nkft-ben, amivel a hiányzó tőkét pótolják.

Az utóbbi két évben országos visszhangot kapott a cég körül kirobbant botrány. Emlékezetes, hogy Gémesi György 2018 novemberében lemondott a társulásban betöltött elnöki tisztségéről, amit Vác akkori polgármestere vett át. Fördős Attila átvizsgáltatta a szervezet gazdálkodását, majd 2019. augusztus végén ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Pest Megyei Főügyészségen. Szűk két hónap elteltével kiderült, hogy a súlyos gazdálkodási hiányosságok feltárását célzó feljelentés után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság el sem kezdte a nyomozást, sőt a feljelentést október 16-án elutasították. Gémesi György lemondása után a fizetésképtelenné vált cégben a szemétszállítási feladatellátást a katasztrófavédelem vette át. A társulás elnökének tavaly novemberben Juhász István kistarcsai polgármestert választották meg, aki idén márciusban azt ígérte, hogy a rendszerből kiiktatja a katasztrófavédelmet. Fél éve dolgoztak az előkészületeken és a legutóbbi társulási ülésen sorsdöntő változásokat szavazott meg a társulási tanács.  Juhász Istvánt, a társulás elnökét kérdeztük az átalakulásról.

Miért jó a Zöld HÍD B.I.G.G. Nonprofit Kft.-nek, hogy ekkora tulajdonrészt eladott a másik hasonló, de nagyobb önkormányzati társulásnak? Kinek előnyös ez az új felállás?

Úgy gondolom mindkét félnek, hiszen nekünk így megoldódott a régóta húzódó tőkepótlás, anélkül, hogy az önkormányzatoknak „otthonról” kellett volna behozni pénzt a kasszába. Másrészt mindkét félnek innentől lényegesen nagyobb állami támogatás jár az elszállított hulladékért, vagyis közel 30 százalékkal nagyobb kerettel működhetünk majd. Továbbá a két cég nagyobb technikai kapacitással fog rendelkezni, ezért gazdaságosabbá tehető a működtetés.

Egyáltalán miért jó, hogy ekkora lefedettséggel működik a jövőben egy cég ebben a térségben?

Maga a támogatási és jogi környezet abba az irányba mutat, hogy minél nagyobb egy hulladékkezelő cég, annál gazdaságosabban tud működni és annál több támogatást kap. Vagyis a jogalkotó szándéka az, hogy a jövőben kevesebb, viszont nagyobb és gazdaságosabb cég működjön az országban, mindezt azért, hogy a rezsicsökkentés fenn tudjon maradni, azaz az embereknek minél kevesebbet kelljen fizetnie.  Mi is igyekszünk erre a hullámra felszállni és minél több támogatást elérni.

Meglepőnek tűnt, hogy az ellenzéki vagy azzá vált önkormányzatok – így a Gémesi György irányította Gödöllő – is az eladásra szavaztak. Kivonult a politikai érdek ennél a döntésnél?

Én úgy gondolom, hogy azzal, hogy valóban szakmai, előremutató anyagot tettünk le az asztalra, ami biztosítja a katasztrófavédelem nélküli, biztos működést, bebizonyította, hogy valóban szeretnénk a szakmának visszaadni a céget, és politikamentesen működni. A 116 polgármesternek ugyanaz az érdeke, vagyis a hulladékgazdálkodás a településeinken problémamentesen működjön, és fejlődjön az egész rendszer.

Ha nem történt volna meg a tulajdonrész eladása, akkor milyen sors várt volna Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft-re? A veszteségek pótlására a tulajdonrész eladás volt a legjobb megoldás?

Olyan felhatalmazást kaptam a polgármesterektől, amikor úgy döntöttek, hogy engem bíznak meg a társulás vezetésével, hogy olyan megoldást keressek, ami nem kerül további költségekbe a településeknek. A másik lehetőség a tőkepótlás befizetése lett volna, vagyis a 116 településnek a 290 milliós nagyságrendben kellett volna befizetnie a pénzt a közös kasszába. Továbbá hosszú távon a működés fenntartása érdekében is folyamatos befizetéseket kellett volna kérni a településektől. A DTKH NKft. belépésével viszont külső forrásból sikerült a hiányzó tőkét pótolni, a zavartalan működést pedig megnövekedett központi támogatással lehet fedezni.

A viszonylag alacsony árat - 45.080.000 forint - mivel lehet megmagyarázni?

A vagyon és az eszközök nagy része a társulás tulajdona, tehát nem a Nkft-é. Itt nem ezen vagyonelemek 49 százalékát adtuk el, hanem egy veszteséges, katasztrófavédelem alatt működő cég 49 százalékát. Az előbbi mondatokat számokkal kiegészítve. A DTKH Nonprofit Kft., amely 45.080.000 forintos vételár-ajánlatot tett a 92 millió forintban meghatározott cégértékű Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. 49%-os üzletrészére, és ezen felül kisebbségi tulajdonosként vállalta a ráeső 144.264.000 millió forintos tőkepótlás megfizetését, vagyis még igazából többet is kaptunk, mint amennyit ér.

A változások mennyiben érintik Kistarcsa lakosságát?

Remélhetőleg a katasztrófavédelem levonulása után, ismét vissza tud állni jövőre a normál zöldhulladék szállítás, valamint pályázatok útján igyekszünk továbbfejleszteni a szolgáltatásainkat.

 P.GY.

Tetejére