Kistarcsán nagy érdeklődés mellett kerül megrendezésre májusban a Kistarcsai Napok, az egy hetes Őszi Kulturális Hét, valamint ennek keretében a Görhönyfesztivál. Szintén sok élményt kínál az évente váltakozva megrendezésre kerülő Tulipán Országos Szlovák Folklór Találkozó és Pántlika Nemzetiségi Folklór Találkozó. Az Október 23-i ünnepélynek történelmi szerepe van a volt kistarcsai internáló tábor miatt.

Jelentős történelmi emlékhelyeink ugyan nincsenek, de a Gödöllői Dombság természeti értékeinek köszönhetően a lovas turizmus jelentősen elterjedt városunkban. Számos lovarda nyitotta meg komplett szolgáltatással kapuit a település határában, továbbá a község külterületén áthaladó sűrűn használt bakancsos turistautak is sok vendéget hoznak Kistarcsára.

A helyi hagyományos szlovák népviselet főként a hagyományőrző rendezvényeken válik megtekinthetővé.

A településen fontos szerepe van a versenysportnak, a rendszeresen megrendezésre kerülő úszó, kerékpár, triatlon, judo, és labdarúgó versenyekre, tornákra az ország minden pontjáról érkeznek látogatók. A több mint egy évtizede működő uszoda is jelentős bázisa a sportturizmusnak.

LÁTNIVALÓK

Szlovák Néprajzi Gyűjtemény

2008. május 20-án átadták a város lakosságának a Szlovák Néprajzi Gyűjteményt.

Már évek óta szó volt róla, hogy össze kellene gyűjteni a faluban fellelhető régiségeket, melyek elődeink életét végigkísérték, és amelyek segítségével bepillantást nyújthatunk a maiak számára őseink életmódjába.

A gyűjtemény kialakítását Kistarcsa képviselő-testülete is támogatta, és annak megvalósítására felkérte a Művelődési Házat és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatot. Erre a célra biztosítottak számukra két termet és egy előteret, melyeket azonban rendbe kellett hozni, hozatni.

Miközben folyt a felújítás, a lelkes gyűjtők folyamatosan kapták a már meglévő anyaghoz az újabbakat. Feltúrták saját és ismerőseik padlását, és egy önkéntes csapattal kiegészülve csodálatos anyagot gyűjtöttek össze. Volt, aki szinte az összes régi szép bútorát odaajándékozta, mások padlásáról-pincéjéből is mindent elhoztak, amire szükségünk volt. Arról már nem is beszélve, hogy a házakat járva sok embert rábeszéltek arra, hogy váljanak meg féltett kincseiktől. Így került birtokukba például egy esküvői öltöny, melyet tulajdonosa féltő szeretettel őrzött hatvanadik házassági évfordulójára.

Sokan hasonló módon ajánlottak fel minden használhatót, vagy gyűjtöttek össze ismerőseiktől néhány kincset, mint például egy régi sparheltet. Szinte minden nap érkezett valami újdonság, aminek meg kellett keresni a helyét a gyűjteményben. A gyűjtemény máig is folyamatosan bővül az újabb adományokkal.

A Néprajzi Gyűjtemény a Civil-Házban működik, előzetes megbeszélés alapján lehet látogatni. Szándékukat a 06-30-571-36-84-es telefonszámon jelenthetik be.

Kívánjuk, hogy a látvány mindenki számára nagy örömöt jelentsen.

Rózsafüzér Királynője római katolikus templom

Építésének kezdetét, idejét nem ismerjük, stílusjegyei alapján a X–XIII. század között emelték. A mai temető területén, alacsony dombon állt. Román stílusban épült, szentélyével kelet felé nézett (keletelés). Falait simára faragott kváderkövekből építették. Viszonylag kis épület volt. Hajójának belső hossza körülbelül 7,4 méter (4 öl), szélessége körülbelül 3,7 méter (2, 5 öl). Szentélye félköríves záródású (apszis), a hajóval azonos szélességű volt. A szentély és a hajó találkozásánál diadalív emelkedett. A templom minden bizonnyal erődítményi szerepet is betölthetett, erre utalnak vastag falai (60 cm) melyeket támpillérek erősítettek, valamint kerítő fala is. A török időkben romba dőlt. Az 1721-es Canonica Visitatio szerint falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítő fala volt romos. 1880-ban bontották le, szerencsére Arányi Lajos festő, művészettörténész rajza megőrizte számunkra.

A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1776-ban kezdték el építeni, jórészt a régi köveiből. 1778-ban a váci püspökség ajándékaként Veresegyházáról hoztak át egy harangot tornyába. Ezt a templomot újították fel 1880-ban teljes mértékben. 1913-óta önálló, azelőtt Kerepes filiája volt. Az 1880-ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet. Az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg, sajnos a szószék és a régi fa oltár elveszett. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedig Istókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette 1959-1960 között
Egyetlen homlokzati középtornya van. Félköríves záródású kapuját zárókő díszíti és két oldalán egyszerű fejezetű lizénapár keretezi. Oldalfalain csekély mélységű szoborfülkék találhatóak. A falakat kettős főpárkány zárja. A homlokzatot egyenes oromfalak koronázzák, melyeket középen timpanon szakít meg. A tornyon négyszögű ablak mélyített tükörmezőben, párkány, majd félköríves záródású ablak zárókővel váltakozik. Kettős, egyszerű fejezetű lizénapárok emelkednek a felső toronyemelet sarkain, melyek fölött párkány, óra helye és kis timpanon található. A tornyot barokk, hagymás vonalú fémfedésű sisak zárja. Oldalt toronykórus van. Az oldalhomlokzatokat 1 karzatablak, 3 hajóablak és a szentély ablaka tagolja, melyek félköríves lezárásúak. A szentély egyenes záródású, melyhez sekrestye csatlakozik.

Belső tere három részre oszlik: kórus, majd három boltszakaszos hajó, végül ehhez csatlakozik diadalív és szűkület nélkül az ugyanolyan széles szentély. A belső tereket csehsüveg boltozat fedi.

Sötét tónusú olajfestmény a hagyományos kálváriaábrázolás látható rajta. Sherber H. festette 1944-ben. A keresztre feszített Jézust jobbról Szent János apostol, balról Szűz Mária fogja közre.

A Keresztelőmedence alapzata újabb, medencéje viszont barokk stílusú. Valószínűleg a régi barokk templom egyetlen megmaradt berendezési tárgya az oltárkép mellett. Fedele fém, melyet korinthoszi oszlopfők és növényi indák díszítenek. Fedelének csúcsán régebben Jézus megkeresztelkedésének fából faragott, festett szoborcsoportja állt. Ma egy talpas feszület található a helyén.

Református templom (Hunyadi út)

1928-ban épült egyszerű, de mégis lenyűgöző kivitelezésű templom. A református egyházközség szervezésében kamara hangversenyek hangzanak el a református templomban. Az ünnepekre zenés, verses összeállítással készül a közösség. A templomot 2008 végén részben lakossági segítséggel felújították, melyet 2008. november 15-én adtak át a nagyközönségnek.

A temetőben látható a „réti Mária” szobor, a hősök terén áll az első világháborúban elesett kistarcsaiaknak emléket állító, „mívesen formázott” köztéri alkotás.

Hősök terén áll az I.világháborúban elesett kistarcsaiaknak emléket állító, "mívesen formázott" köztéri alkotás, melyet 1937-ben emeltek. Az emlékmű testéhez a II.világháború hőseinek emléktábláját a rendszerváltás után készíttették az szobor talpazatára.

 
Az első világháborúban elesett kistarcsaiaknak emelt emlékmű

A településre látogatónak érdemes megtekinteni a Thököly utcában álló Szent Imre hercegről formázott szobrot.
Szent Imre herceg szobra

Emlékfal (Október 23-a tér)
Kettő, különleges emléktábla a kistarcsai internáló táborban fogvatartott emberek emlékére, ahol nagyon sok névtelen vértanú vérét ontották. A tábla egyikét a Katolikus Egyház, a másikat pedig a Kistarcsa Város Önkormányzata állította.
Emlékfal

Hősi kopjafa (Október 23-a tér)
Egyedileg megmunkált, csodálatos alkotást a 2008.október 23-i ünnepség alkalmával állították a kommunizmus áldozatainak emlékére. Az avatáson a helyi vezetőkön kívül részt vett az 56-os Szövetség elnöke és több tagja is. A kopjafát Nagy Sándor fafaragó mester készítette.
Hősi kopjafa

Simándy József szobor (Október 23-a tér)

Simándy József operaénekes szobra
Simándy József szobra Kistarcsán

Székelykapu (Hősök tere)
Az erdélyi Torja (Kistarcsa testvértelepülése) ajánlotta fel a Vojna család közreműködésével a várossá avatás alkalmával (2005). Különleges faragások, egyedi megjelenítés és csodálatos kézi munka jellemzi Kistarcsa új büszkeségét.
Székelykapu

Flór Ferenc mellszobra (Flór sétány)
A kistarcsai kórház névadója Flór Ferenc sebészorvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tiszteletére emelt mellszobor a belső sétány központi terén kapott helyet.