Kistarcsa környezet-állapotának értékelése

2017. évre vonatkozóan

Általános ismertetés

Kistarcsa Budapesttől ÉK-re fekszik, közvetlenül a XVI. kerület mellett. A szomszédságában Csömör, Mogyoród, Kerepes, Nagytarcsa települések helyezkednek el. Kistarcsa a pesti hordalékkúp síksághoz, mint földrajzi kistájhoz tartozó település.
 

A település mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistájon fekszik. A napsütéses órák száma évente 2000 alatt marad, ebből nyáron 780 óra, télen 185 óra alatti napsütéssel szükséges számolni. Az évi középhőmérséklet 10–10,2°C, de nyugaton a főváros közelsége miatt 10,5–11°C. Évente 180–190 napon keresztül haladja meg a napi középhőmérséklet a 10°C-ot. A fagymentes időszak is erre az időszakra tehető.
 

A legmelegebb nyári napok napi maximum hőmérsékleti átlaga meghaladja 34 oC-ot, míg a leghidegebb téli napok napi minimum hőmérsékletének átlaga meghaladja a
-16 oC-ot.
 

Az évi csapadékmennyiség 580–600 mm, melyből a nyári félévben 330 mm eső hullik. A téli félévben átlagban 33 napig fedi hótakaró a térséget. Leggyakoribb szélirány az Észak-nyugati, melynek átlagos sebessége 2,5–3,0 m/s.
 

Kistarcsa a Pesti hordalékkúp-síkság ÉK-i részén fekszik. A Pesti hordalékkúp-síkság adott területe 98 és 251 m közötti tengerszint feletti magasságú. Kelet felé lépcsőzetesen – a magasabb teraszok irányába – emelkedik. A teraszok nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K-i irányban mozaik- és sakktábla-szerűen szabdaltak. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.
 

A talajadottságokat a Duna homok és kavicshordalékán képződött talajok jellemzik, úgymint futóhomok, humuszos homok, vízfolyások környékének vízhatású talajai a réti talajok, valamint réti lápok. A réti talajok a növénytermesztés elsődleges területei. A térség keleti, magasabb fekvésű területein, a Gödöllői-dombság közelében, a homoküledéken képződött barna földek jellemzőek. Mechanikai összetételük homokos vályog, melyeket szántóként hasznosítanak a kedvezőbb termékenységük miatt.
 

A térség – Budapest után – az ország legsűrűbben lakott térsége. A népsűrűség 800–850 fő/km2. A népesség növekedése – csökkenő születésszám mellett – a vándorlási különbözet pozitív alakulásának következménye. Míg korábban főleg az ország távolabbi megyéiből érkeztek új lakók a térségbe a budapesti jobb elhelyezkedési, kereseti lehetőségek reményében, az elmúlt tíz évben a vándorlás iránya az ellenkező lett, így Budapestről költöznek ki, elsősorban fiatal és közép-korú családok az agglomerációba.

A főváros terjeszkedése, az agglomeráció növekedése alapvetően meghatározza a térség fejlesztési elképzeléseit.
 

(forrás: Kistarcsa Város Környezetvédelmi programja 2014-2019)

 

Környezeti elemek állapota
 

Felszíni vízfolyások: a településen keresztül halad a Szilas-patak, amely vízfolyás szilasligeti és kerepesi forrásokból ered. A településen kiépített felszíni vízelvezetési rendszer keretében az összegyűjtött csapadékvizet a burkolt és földmedrű árkok a Szilas-patakba, Rózsa-patakba és Malom-árokba, mint befogadókba vezetik. Nagyobb esőzések alkalmával, vagy a jelentős mennyiségű hó hirtelen olvadása következtében az újonnan beépített, azonban burkolt úttal és csapadékvíz elvezető/szikkasztó rendszerrel (árokkal) nem rendelkező utcákban azonban nagy problémát jelent az ott lakóknak az el nem vezetett csapadékvíz.
 

A felszíni vízfolyások vízvédelmi célú karbantartása, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzése, csökkentése, elhárítása érdekében az Önkormányzat rendszeresen végeztet medertisztítási munkálatokat.
 

Felszín alatti vizek: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Kistarcsa a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint a felszín alatti vízminőség védelem szempontjából kiemelten érzékeny területen fekszik.
 

A település csatornázottsága közel 100 %-os, amely hozzájárul a felszín alatti víz minőségének javulásához.
 

A 2016-os évben hatályba lépett új szabályozás szerint 2018. december 31. napjáig fennmaradási engedélyt kell kérni mindazon fúrt és ásott kutakra vonatkozóan, amelyek létesítésére annak tulajdonosa nem rendelkezett/rendelkezik engedéllyel. Ezen új előírás nagyon sok lakost (ingatlan-tulajdonost) érint a településen. A teendőkről a Polgármesteri Hivatal honlapján tájékoztatja a lakosságot, és minden segítséget megad a jogszabályban foglaltak határidőre történő teljesítéséhez.
 

Talaj és a földtani közeg: a mezőgazdasági jellegű területhasználat aránya az elmúlt években jelentősen csökkent a településen. Ezzel együtt a földművelés során felhasznált műtrágya mennyisége is kevesebb lett, amely hosszú távon javítja a talaj állapotát.
 

Levegő, zaj és rezgés: a levegő minőségét a településen elsősorban a közlekedés, télen a háztartási tüzelőberendezések kibocsátásai, valamint az időnként – a légköri viszonyok változásainak megfelelően – a fővárosból érkező szennyező anyagok befolyásolják. A település az uralkodó észak-nyugati szélirány miatt elsősorban a főváros északi részei felől kaphat terhelést. Diffúz légszennyező forrásként azonosítható a településtől észak-nyugati irányban elhelyezkedő regionális hulladéklerakó is. A település tengelyén halad keresztül a 3-as számú főút, amely levegőterhelése közepesnek értékelhető. Az M0-ás körgyűrű és az M31-es autópálya megépítésével a település úthálózatának igénybevétele csökkent, amely kedvező hatást gyakorol a levegő minőségére. A településen végzett és még tervbe vett infrastruktúra fejlesztések, ezen belül is elsősorban az utcák burkolása szintén a levegő porterhelését csökkentik. A levegő minőségére a téli időszakban elsősorban a háztartási tüzelőberendezések, azok szennyezőanyag-kibocsátásai gyakorolnak kedvezőtlen hatást. Sajnos egyre több bejelentés érkezik az Önkormányzathoz (Polgármesteri Hivatalhoz) a rossz levegőminőségre, a kazánokban elégetett hulladékok okozta levegőszennyezésre vonatkozóan. Annak ellenére, hogy elmondható, eredményes a településen a szelektív hulladékgyűjtés, és a rezsicsökkentésnek köszönhetően évek óta nem emelkedett a vegyes hulladék elszállításának díja, még mindig sokan tüzelnek a kazánokban különböző fajtájú és összetételű hulladékkal. Az írásos bejelentések minden esetben továbbításra kerülnek az illetékes járási környezetvédelmi hatósághoz (Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal). Az illetékes hatóságnak van lehetősége a levegőt szennyezővel szemben hatósági eljárást indítani, laborvizsgálatokat végeztetni.
 

A település zajterhelését elsősorban a 3-as számú főút, és a jelentősebb terhelésnek kitett helyi közutak (pl. Eperjesi út, Széchenyi út, Kossuth L. utca) forgalma befolyásolja.

 

Kistarcsa településre vonatkozóan 2007-ben – több környező településsel összekapcsoltan – elkészült a stratégiai zajtérkép. Ennek első felülvizsgálatára 2012-ben került volna sor, akkor azonban az Önkormányzat költségvetésében nem állt rendelkezésre az ehhez szükséges fedezet. 2017 évben egy Kormányrendelet módosította a stratégiai zajtérkép készítéséről szóló szabályozást, a korábban zajtérkép készítésére kötelezett önkormányzatoktól egy központi szervhez, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-hez telepítve a feladatot. Az előkészületek megkezdődtek, várhatóan 2018-ban a tervezési munka is elindul.
 

Hulladékgazdálkodás: a vegyes települési szilárd hulladék, valamint a szelektív és zöldhulladék begyűjtését, elszállítását 2017. május 1. napjától a Zöld Híd B.I.G.G. Kft. végzi a településen. Az összegyűjtött hulladékok az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Önkormányzati Társulás gödöllői hulladékkezelő központjába kerülnek.
 

2017-ben a közszolgáltató 2.133 tonna vegyes hulladékot szállított hulladéklerakóba, emellett pedig összesen 158,51 tonna szelektíven gyűjtött hulladék került elszállításra a házhoz menő gyűjtés keretében. A település 5 pontján kihelyezett üveggyűjtő konténerekből összesen 2,36 tonna üveghulladék került begyűjtésre. A közszolgáltató a lakosságtól 2017 évben 440,54 tonna zöldhulladékot is begyűjtött. A közszolgáltató kéthetente biztosítja a lakosság számára a zöldhulladék elszállítását, emellett az önkormányzat – a házi komposztálás népszerűsítése érdekében – 2017 évben pályázat keretében összesen 193 db komposztáló ládát osztott ki ingyenesen a jelentkező lakosok között.
 

A szeptemberi lomtalanítás alkalmával 211,24 tonna lomhulladékot szállított el a közszolgáltató a település 12 gyűjtőpontjáról. A gyűjtőpontos lomtalanítás pozitív eredménye, hogy a település rendezett és tiszta képet mutatott a lomtalanítás hétvégéjén, és az illegális gyűjtögetés is visszaszorult, ezért a jövőben is a gyűjtőpontos lomtalanítás megvalósítása tervezett. Szintén a tavalyi év tapasztalata, hogy célszerű a települést két részre (észak és dél) bontani, és külön-külön hétvégén 6-6 gyűjtőpontról begyűjteni a lomhulladékokat, mert így hatékonyabban ellenőrizhető a gyűjtés napján a település és a gyűjtőpontok környezete is.

Jelentős problémát jelentenek a település számára a külterületi ingatlanokon engedély nélkül lerakott, elhagyott vegyes hulladékok, amelyek mennyisége több száz m3-re becsülhető. A tavalyi évben egy helyszínről két alkalommal 20-20 m3 elhagyott hulladék került elszállításra, azonban röviddel a terület megtisztítása után újra észleltük az illegális hulladéklerakást. Ezért a jövőben a cél a lerakás megakadályozása fokozott helyszíni ellenőrzéssel.
 

Szennyvízkezelés: a településen kiépített szennyvízhálózat üzemeltetője – a vezetékes ivóvizet is szolgáltató – a DPMV Zrt. A rendszer nem rendelkezik önálló szennyvíztisztító teleppel, az elvezetett szennyvíz a Fővárosi Csatornázási Művek hálózatába kerül bevezetésre.

Azon néhány ingatlanról, amelyek nem tudtak csatlakozni a szennyvízelvezető rendszerhez, a települési folyékony hulladékot – az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés szerint – a SZÍVÓ Kft. szállítja el egyedi megrendelés alapján.
 

Környezeti értékek: a településen Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek kerültek kijelölésre, védelem alá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó – az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá eső – Natura 2000 területeken.