Ebben az évben minden települést nehéz feladat elé állított gazdálkodásának megtervezése. Nagy volt ugyanis a bizonytalanság, a „sarokszámokat” szinte az utolsó pillanatban kapták meg az érintettek. Hogyan született meg Kistarcsa idei költségvetése?
Sajnos, a vártnál sokkal nagyobb áldozatokkal sikerült a költségvetést megalkotnunk. Az érintett intézmények költségvetési igényeinek összegzése után 106 millió forint mínuszt mutattak a számok. Ennyit kellett lefaragnunk, ami az 1 milliárd 400 millió forintos éves főösszeghez képest nagyon nagy tétel. Mintha egy családnak kellene a már amúgy is szűkös pénztárcájából kihúzni a fizetés majd tíz százalékát. Nem túlzás azt állítani, hogy vért izzadtunk, mire egyensúlyba hoztuk a költségvetést. Fontos szempont volt, hogy a működési kiadásokat csak működési bevételekből engedtük finanszírozni. Ez kb. 1,2 milliárd forintot tesz ki.
Olvasóinkat nyilván érdekli: marad-e pénz fejlesztésekre, épül-szépül-e tovább városunk?
Természetesen, egy pillanatra sem mondunk le róla még a nehéz körülmények ellenére sem. Az emberek amúgy is lépten-nyomon hallják, hogy milyen válságos helyzetbe sodródott az ország. Az önkormányzatnak mindent meg kell próbálnia, hiszen közvetlen lakóhelyünk élhetőségéről van szó. Ezért lehetőségeinkhez mérve beterveztünk fejlesztéseket is, ezek egy részét a tavalyi pénzmaradvány fedezi, de az ésszerű gazdálkodásból megmaradt pénzt és a tervezett telekadó bevételt is erre fordítjuk. A beruházások egy része kötelező, ugyanis a büntetőtábor ingyenes tulajdonba vételének feltétele volt egy új, 80 millió forint értékű rendőrőrs kialakítása. Ezen kívül nagyon szeretnénk megépíteni a templom előtti sétányt, valamint a Völgy utcát kiszélesíteni és felújítani. Jelenleg ennyi fér bele a keretünkbe. Természetesen pályázni is szeretnénk értelmes, a városunk számára hasznos célokra. Amit biztosan megcélzunk az az óvoda bővítése lesz. Nagyon kedvező a kiírás, 5% önrészt kell biztosítanunk az összességében 126 millió forintos beruházásra.
A felsorolásból kimaradt a tornacsarnok, nem tervezik ebben az évben?
A tornacsarnok építése továbbra is személyes elkötelezettségem. Ha a külső körülmények nem változnak, akkor megteremtettük volna a feltételeket – akár hitelfelvétel formájában is – a beruházáshoz. Az önkormányzati törvény módosulása azonban 2013. január elsejétől teljesen átalakítja az önkormányzat működését és fejlesztési lehetőségeit is. Jelenleg nem tudjuk pontosan az iskoláink állami kézbe való adásának feltételrendszerét. Emiatt felelőtlenség lenne bármilyen pénzügyi akcióba bocsátkozni, de a bankok sem adnak hitelt, míg nem látják, hogyan alakul az önkormányzatok fizetőképessége. A tornacsarnokra az állami iskolának is szüksége lesz. A város az elkészült tervet szívesen átadja majd a fenntartónak és kész az udvart is felajánlani erre a célra. Ha a tornacsarnok beruházási összege irreálisan magas lenne, akkor egy másik megoldást is támogatna a város. Egy tornaterem megépítése is segítene a helyzeten. Van még egy lehetőségünk, amivel adott esetben nem kell várnunk 2013-ig, az MLSZ-hez benyújtható pályázatról van szó, amelynek lényege, hogy magáncégek a társasági adójuk egy részét felajánlhatják sportberuházásokhoz. Ez biztosítaná a csarnok fedezetének egy részét, míg a többit a volt Szent István Általános Iskola ingatlanjának érétkesítéséből biztosítanánk. Az ingatlanpiaci körülmények romlása miatt azonban itt nagyon nagy a kockázat. Érdeklődés van, de konkrét elfogadható ajánlatunk nincs. Bárhogyan alakulnak is a dolgok a gyerekek érdekében ezt a kérdést mindenképpen meg kívánjuk oldani.
Az iskola államosítása esetén gondolkodtak-e egyházi, alapítványi vagy nemzetiségi fenntartásba adni az intézményt?
Nem gondolkodtunk ezen, és nem is kerestek meg minket.
Lehet-e még járási székhely Kistarcsa?
Bármi elképzelhető, mert nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy nem változtatnak az eredeti koncepción. Az elmúlt hónapban a budapesti kerületek tiltakozásai miatt a kormány megemelte a keretszámot. Ezt a lehetőséget is megragadva, írásban fordultunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz és a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, hogy segítsék a mi elképzeléseinket.
Érveink a következők: Gödöllő nem képes 178 ezer ember dolgait ellátni, erre megfelelő helyük sincs, ellenben a mi földrajzi helyzetünk ebben a régióban központinak mondható, jó a közlekedés és itt van a megyei kórház is. A volt internáló tábor helyén több ezer m2-es terület fejlesztése valósítható meg, ami akár megyei intézmények befogadására is alkalmas. Kerepessel, Csömörrel és Nagytarcsával együtt kb. 35 ezer fős járást lehetne kialakítani, ráadásul ezek a települések teljesen összenőttek, tehát nincsenek nagy távolságok. Ehhez csatlakoztatható a rendőrség miatt Mogyoród és az elhelyezkedés miatt Pécel és Isaszeg is, így akár 60-65 ezerre is bővíthető lenne a lakosság létszáma.
Ha érveink mégsem hatnának, és nem mi leszünk a járási központ, akkor is igyekszünk megőrizni a hivatali funkciókat és az ellátó rendszerünket is.
A kiemelt rendezvényeket meg tudja tartani a város, vagy itt is szűkíteni kell 2012-ben?
Személy szerint én a szűkítés mellett döntöttem volna, de a testület nem, ezért a kulturális rendezvényekhez nem nyúlunk hozzá. Így a Kistarcsai Napoknak megmarad a szokásos színvonala, de a többi rendezvénynél érzékelhető lesz a takarékosság. Szerényebb anyagi ráfordítással tudjuk csak lebonyolítani a városi ünnepséget, a mindenki karácsonyát, a böllérfesztivált, a nyuszi kupát és a mikulás kupát, de a helymászó túra sem marad ki a naptárból. Megpróbálunk pályázni és egyéb anyagi forrásokat is bevonni.
Szóval minden nehezebb lesz ebben az évben. Összefoglalva mit szeretne a költségvetéssel kapcsolatban kiemelni?
55 millió forint tartalékkal indultunk. Nincs visszafizetni való hitelünk, mert az előző években nem éltünk ezzel a lehetőséggel, nem estünk bele a kötvénykibocsátás csapdájába. A költségvetési egyensúly megteremtéséhez nem kellett hitelért folyamodnunk. Ezt ma Magyarországon kevés önkormányzat mondhatja el magáról.
P.Gy.